A zsidó vallás egyike a nagy világvallásoknak, amely nem térítő vallás, de lehetséges az egyéni betérés, illetve a rituális zsidó örökbefogadásban részesültek is zsidó vallásúak lesznek. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, illetve az, aki betért. A 2010-es adatok alapján a világon mintegy 13,5 millióan gyakorolják a zsidó vallást, a többségük napjainkban Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban él.
A zsidó vallás eredete a Bibliában szereplő ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik vissza. E történet szerint Isten szövetséget kötött az ősatyákkal, hogy őket és leszármazottaikat választott népévé fogadja és elvezeti majd az Ígéret földjére. Jákob fiai Egyiptomban szolgaságba kerültek, ahol a Biblia szerint kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtotta az egyiptomiakat, majd szétválasztva a Vörös-tengert kivezette őket Egyiptom földjéről. Ezután Isten a Mózes által vezetett népnek a Sínai-hegyen kinyilatkoztatta a tízparancsolatot és átadta törvényeit, a Tórát. A zsidók ezután eljutottak Kánaánba, ahol később, Salamon király idejében megépítették Jeruzsálemben a Szentélyt, a zsidó vallás legszentebb helyét. A Szentélyt az i.e. 586-ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig száműzetésbe hurcolták. Onnan visszatérve megépítették a Második Szentélyt, amit 70-ben a rómaiak romboltak le, amivel elkezdődött a gálut, azaz a zsidó nép közel kétezer éves száműzetése. A zsidók ezt követően a világon szétszóródva éltek egészen 1948-ig, az önálló Izrael állam létrejöttéig.
A száműzetésben az isteni törvények nyújtottak útmutatást a zsidóknak világszerte, ezáltal tudott a zsidóság egységes nép maradni. A zsidók szellemi vezetői a rabbik lettek. Időközben a zsidóságon belül két fő csoport alakult ki: az askenáz, amelyhez főként Kelet- és Közép-Európa zsidósága tartozik, és a szefárd, amelyet a dél-európai és észak-afrikai zsidó közösségek alkotnak.
A 18. századtól az addig többé-kevésbé egységes zsidóságból különböző irányzatok alakultak ki. Az ortodox hagyomány mellett megjelentek a haszidok, majd ezt követően a felvilágosodás hatására a haladó szellemiségű reform közösségek, valamint a hagyományos és az újító gondolat közötti középútra törekvő konzervatívok.
A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll, amelyet a hagyomány szerint Isten a Sínai-hegyi kinyilatkoztatáskor adott át Mózesnek, aki továbbadta a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magába a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus, amelynek alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt.
A zsidó vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és az Isten közötti helyes viselkedést, így például az imádkozás módját, az ünnepek és a Shábbát, azaz a szombat megünneplésének szabályait. Tartalmazza az emberek közötti törvényeket, például a gyilkolás, a lopás vagy a paráznaság tilalmát, segít a helyes étkezési, erkölcsi vagy éppen háztartási előírások betartásában. A vallási előírások megtartásának célja, hogy a zsidó ember minden egyes földi cselekedetét szakrálissá tegye. A zsidó vallás követői ezen szakrális cselekedetekkel igyekeznek elősegíteni az általuk még várt Messiás eljövetelét.
A zsidó vallás teológiájának és filozófiájának az alapjai a következők. Az ortodox zsidóság hite szerint az Örökkévaló az egyetlen, személyes, Mindenható Isten, mindent ismerő, forma és anyag nélküli lélek. A zsidók nem hisznek a megtestesülésben és csak Istent imádják. Mózes volt a legnagyobb prófétájuk. A hagyománytisztelő zsidóság szerint a megváltás a hit által, az Istenhez való folytonos imádkozás és az isteni parancsolatok szigorú betartásán keresztül érhető el. Ilyen a szombat megtartása, ilyen a kásrut, vagyis az étrendi korlátozások betartása, ilyen a szegényeknek való adakozás, ilyen a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”, valamint Isten üzenetének az emberiséghez az életpéldán keresztüli eljuttatása. A bűnvallás és a megtérés Jóm kippur idején történik, amikor a zsidók böjtölnek, bocsánatot kérnek egymástól és kötelezettséget vállalnak a jövőbeni jócselekedetekre.
DR. LENDVAI KEPE ZOLTÁN, KEPÉNÉ DR. BIHAR MÁRIA
