{"id":2264,"date":"2024-04-25T11:40:15","date_gmt":"2024-04-25T09:40:15","guid":{"rendered":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/?page_id=2264"},"modified":"2024-04-26T16:56:11","modified_gmt":"2024-04-26T14:56:11","slug":"judovska-sola-lendava","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/judovska-sola-lendava\/","title":{"rendered":"Lendvai izraelita iskola"},"content":{"rendered":"\n
\n
\n

Az als\u00f3lendvai izraelita iskola<\/strong>
(Lazar Beata \u00e9s Ga\u0161par Mirjana: A lendvai zsid\u00f3s\u00e1g. Lendava \u2013 Pince, 1997. 41-45.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a>
A lendvai izraelita iskola egykori \u00e9p\u00fclete<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A XIX. sz\u00e1zadban a vall\u00e1sfelekezetek maguk tartott\u00e1k fenn als\u00f3fok\u00fa oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyeiket. \u00cdgy az izraelita iskola is a felekezet tagjainak gazdas\u00e1gi helyzet\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u00f6tt, viszont az eg\u00e9sz izraelita oktat\u00e1si rendnek a legnagyobb negat\u00edvuma a mag\u00e1ntan\u00edt\u00f3i rendszer volt \u00e9s a k\u00f6zponti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s teljes hi\u00e1nya.<\/p>\n\n\n\n

Ezen k\u00edv\u00e1nt jav\u00edtani Ferenc J\u00f3zsef 1850. szeptember 20-\u00e1n kiadott rendelet\u00e9vel, amellyel Magyarorsz\u00e1gon is az \u00fagynevezett \u201eIsraelitischer Schulfond (izraelita iskolaalap) megteremt\u00e9s\u00e9t kezdem\u00e9nyezte. Az egymilli\u00f3 peng\u0151forintos izraelita iskolaalappal \u201elehets\u00e9gess\u00e9 t\u00e9tetett a zsid\u00f3 iskol\u00e1k rendez\u00e9se.\u201d A cs\u00e1sz\u00e1r teh\u00e1t fejleszteni k\u00edv\u00e1nta \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201e…Als\u00f3lendv\u00e1n Lustig Emmanuel – v\u00e9gzetts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli – tan\u00edt\u00f3val megoldottnak l\u00e1tt\u00e1k a helyzetet, melyhez 1845-ben \u00e9p\u00fclt iskolah\u00e1zunk kifog\u00e1stalan \u00e1llapota is hozz\u00e1j\u00e1rult.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Lendv\u00e1n teh\u00e1t m\u00e1r 1845-ben l\u00e9tezett zsid\u00f3 iskola. 1851 febru\u00e1rj\u00e1ban felm\u00e9rt\u00e9k az \u00f6sszes Zala megyei izraelita iskol\u00e1t, s akkor Als\u00f3lendv\u00e1n egy k\u00e9toszt\u00e1lyos izraelita mag\u00e1niskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A hitk\u00f6zs\u00e9gben 18 hat \u00e9s tizenh\u00e1rom \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti gyermek \u00e9lt, mindannyian l\u00e1togatt\u00e1k az iskol\u00e1t. A tan\u00e1r m\u00e9g mindig a nagykanizsai Lustig Emmanuel volt, aki 1856-ig t\u00f6lt\u00f6tte be ezt az \u00e1ll\u00e1st. T\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n Wolf Benjamin lett a f\u0151tan\u00edt\u00f3, a hitk\u00f6zs\u00e9g viszont egy seg\u00e9dtan\u00edt\u00f3t is alkalmazott, aki csak a magyar nyelv oktat\u00e1s\u00e1val foglalkozott. <\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/a>
A lendvai \u017dupan\u010di\u010d utca 1990-ben. A h\u00e1tt\u00e9rben l\u00e1that\u00f3 a a lendvai izraelita iskola.<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

1851-ben Rosendorf Samut v\u00e1lasztott\u00e1k tan\u00e1rnak. \u0150t a zalal\u00f6v\u0151i sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Wenetianer S\u00e1ndor k\u00f6vette 1885-ben. 1894. december 19-ig, hal\u00e1l\u00e1ig, volt az izraelita iskola tan\u00edt\u00f3ja. S\u00edrja a zsid\u00f3temet\u0151ben van, Hossz\u00fafaluban. Az 1895\/96-os tan\u00e9vben Weisz Arnold ker\u00fclt az iskola \u00e9l\u00e9re. Oktat\u00e1si feladata mellett, amit eg\u00e9szen 1910-ig v\u00e9gzett, nagy gondot ford\u00edtott a vall\u00e1si nevel\u00e9sre is. Lelkiismeretes munk\u00e1j\u00e1t bizony\u00edtja az 1897-ben megtartott nyilv\u00e1nos z\u00e1r\u00f3vizsga, melynek siker\u00e9r\u0151l az akkori lendvai hetilapban, a D\u00e9lzal\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrt\u00e1k:<\/p>\n\n\n\n

\n

,,Volt alkalmunk a vizsg\u00e1latot v\u00e9gighallgatni, s arr\u00f3l gy\u0151z\u0151dt\u00fcnk meg, hogy ez az iskola becs\u00fclet\u00e9re v\u00e1lik nem csak az izraelita hitk\u00f6zs\u00e9gnek, hanem a v\u00e1rosnak is. De meggy\u0151z\u0151dt\u00fcnk arr\u00f3l is, hogy ilyen sikert csak oly tan\u00edt\u00f3 \u00e9rhet el, aki testtel \u00e9s l\u00e9lekkel hivat\u00e1s\u00e1nak szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll. A meglep\u0151 eredm\u00e9nyt L\u00f6wenstein Hermin kisasszony \u00e9rte el.\u201d<\/p>\n(D\u00e9lzala, 1897., 4.sz.)<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Majdnem egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb, 1906. m\u00e1jus 13-\u00e1n a helyi hetilap, az Als\u00f3-Lendvai Hirad\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta:<\/p>\n\n\n\n

\n

,,Iskolal\u00e1togat\u00e1s. A m\u00falt cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n, azaz e h\u00f3 10-\u00e9n az als\u00f3lendvai iskol\u00e1knak megvizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra kisz\u00e1llt dr. Ruzsicska K\u00e1lm\u00e1n kir. tan\u00e1csos, Zalav\u00e1rmegye kir. Tanfel\u00fcgyel\u0151je. (…) A polg\u00e1ri iskola megtekint\u00e9se ut\u00e1n Kiss D\u00e9nes polg\u00e1ri iskola igazgat\u00f3 kis\u00e9ret\u00e9ben az izraelita iskol\u00e1t l\u00e1togatta, ahol a p\u00e9ld\u00e1s rend, kit\u00fcn\u0151 fegyelem \u00e9s a minden tekintetben teljesen kiel\u00e9g\u00edt\u0151 eredm\u00e9ny j\u00f3 hat\u00e1ssal volt a kir. tanfel\u00fcgyel\u0151re. Az ott m\u0171k\u00f6d\u0151 tan\u00edt\u00f3n\u0151ket tov\u00e1bbi kitart\u00e1sra buzditva t\u00e1vozott az int\u00e9zetb\u0151l.\u201d<\/p>\n(Als\u00f3-Lendvai Hirad\u00f3, 1906. m\u00e1jus 13.)<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Az \u00fajs\u00e1gcikkb\u0151l teh\u00e1t arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy Weisz Arnold \u00e9s L\u00f6wenstein Hermin mellett tan\u00edt\u00f3n\u0151k is dolgoztak az iskol\u00e1ban. R\u00f3luk, sajnos, nem siker\u00fclt adatot gy\u0171jteni.<\/p>\n\n\n\n

Viszont a m\u00e1r eml\u00edtett \u00fajs\u00e1gb\u00f3l, az Als\u00f3lendvai Hirad\u00f3b\u00f3l megtudtuk, hogy 1908 nyar\u00e1n az izraelita iskol\u00e1t kib\u0151v\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Egy \u00e9vvel kor\u00e1bban, 1907. m\u00e1rcius 3-\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00edrdet\u00e9s jelent meg az Als\u00f3-Lendvai Hirad\u00f3ban ez\u00fcggyel kapcsolatban:<\/p>\n\n\n\n

\n

,,\u00c1rlejt\u00e9si hirdetm\u00e9ny: Az als\u00f3lendvai izr. hitk\u00f6zs\u00e9g a tervbe vett r\u00e9gi iskol\u00e1nak paplakk\u00e1 val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa \u00e9s ahhoz 2 tanterem \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek munk\u00e1latait biztos\u00edtani kiv\u00e1nja, mely c\u00e9lb\u00f3l foly\u00f3 \u00e9vi m\u00e1rcius h\u00f3 17-\u00e9n d\u00e9lel\u0151tt 10 \u00f3rakor a r\u00e9gi iskolateremben nyilv\u00e1nos sz\u00f3beli \u00e1rlejt\u00e9st fog tartani. A terv \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s Schwarc Arnold t\u00e9glagy\u00e1ros als\u00f3lendvai lak\u00f3sn\u00e1l megtekinthet\u0151. Az el\u0151ir\u00e1nyzott \u00f6sszeg 9000 korona. Az izr. hitk\u00f6zs\u00e9g el\u0151lj\u00e1r\u00f3s\u00e1ga.\u201d<\/p>\n(Als\u00f3-Lendvai Hirad\u00f3, 1907. m\u00e1rcius 3.)<\/cite><\/blockquote>\n\n\n

\n
\"\"<\/a>
A lendvai izraelita iskola 1995-ben, jobbra a lendvai kult\u00farh\u00e1z, a k\u00e9s\u0151bbi Lendvai Sz\u00ednh\u00e1z- \u00e9s Hangversenyterem \u00e9p\u00fclete \u00e9p\u00fcl.<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n
\n

A fel\u00faj\u00edtott, kib\u0151v\u00edtett izraelita iskola \u00e9l\u00e9re Weisz Arnold t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n 1911-ben L\u00f6wenstein Hermin ker\u00fclt. M\u0171velt oktat\u00f3 r\u00e9v\u00e9n sikeresen vezette azt eg\u00e9szen 1921-ig, az iskola megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9ig. Az als\u00f3lendvai zsid\u00f3 iskola utols\u00f3 tan\u00e1ra teh\u00e1t Br\u00fcnner Hermin sz\u00fcl. L\u00f6wenstein volt.<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

Az Als\u00f3-Lendvai Hirad\u00f3 sz\u00e1zad eleji sz\u00e1mait b\u00f6ng\u00e9szve tal\u00e1ltunk m\u00e9g az izraelita iskol\u00e1ra vonatkoz\u00f3 h\u00edreket.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eIskolai \u00e9rtes\u00edt\u00e9s. A helybeli izrael. ellemi iskol\u00e1ban a beirat\u00e1sok az 1900 – 1901-iki tan\u00e9vre szeptember h\u00f3 2-\u00e1n \u00e9s 3-\u00e1n mindenkor d.e. 10 – 12 \u00f3rakkor lesznek. Beirat\u00e1si dij 1 korona, melynek fizet\u00e9se al\u00f3l az eg\u00e9sz tandijmentesek fel vannak mentve. Ezen kiv\u00fcl k\u00f6teles minden tanul\u00f3 kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl 30 fill\u00e9r nyugdijj\u00e1rul\u00e9kot fizetni. Els\u0151izben beiratkoz\u00f3k himl\u0151olt\u00e1si bizonyitv\u00e1nyt k\u00f6telessek bemutatni valamint sz\u00fclet\u00e9si idej\u00fcket hitelesen igazolni\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

\u2013 olvashattuk egy 1900 nyar\u00e1n megjelent sz\u00e1mban.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eMegjutalmazott tanul\u00f3k. Az izr. hitk\u00f6zs\u00e9g ez \u00e9vben is jutalomban r\u00e9szes\u00edtette azokat a 13 \u00e9ves izr. vall\u00e1su polg\u00e1ri iskolai fiukat, akik a tan\u00e9v folyam\u00e1n szorgalmas temploml\u00e1togat\u00e1sukkal tanujel\u00e9t adt\u00e1k hitbuzg\u00f3s\u00e1guknak. – K\u00f6nyvjutalmat nyertek ilyk\u00e9pen: Spiegler Mikl\u00f3s \u00e9s Rechnitzer Jen\u0151 IV. o., Bader Alfr\u00e9d, Hacker R\u00f3bert \u00e9s Rudolfer Frigyes III. oszt. tanul\u00f3k. E jutalmakat a hitk\u00f6zs\u00e9g templomeln\u00f6ke a junius 25-\u00e9n tartott h\u00e1laad\u00f3 istentisztelet alatt osztotta ki.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

\u2013 tud\u00f3s\u00edtott az Als\u00f3-Lendvai Hirad\u00f3 1910. j\u00falius 3-i sz\u00e1ma.<\/p>\n\n\n\n

Hogy az izraelita hitk\u00f6zs\u00e9g m\u00e1s \u00e9vekben is jutalomban r\u00e9szes\u00edtette k\u00edv\u00e1l\u00f3 tanul\u00f3it, bizony\u00edtja az a dokumentum, amelyhez a ma is Lendv\u00e1n \u00e9l\u0151 zsid\u00f3, Blau Lajos r\u00e9v\u00e9n jutottunk. Blau Lajos a Haj\u00f3t\u00f6r\u00f6ttek c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet kapta aj\u00e1nd\u00e9kba.<\/p>\n\n\n\n

\n

,,Izr. tanit\u00f3k gy\u00fcl\u00e9se. Az orsz\u00e1gos izr. tan\u00edt\u00f3egyes\u00fclet p\u00e9csvid\u00e9ki fi\u00f3kk\u00f6re, a melyhez Zalamegye is tartozik, ez \u00e9vi rendes k\u00f6zgy\u00fcl\u00e9s\u00e9t j\u00falius h\u00f3 1-\u00e9n Tapolc\u00e1n fogja megtartani\u201d <\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

\u2013 hozta az \u00e9rtes\u00edt\u00e9st az Als\u00f3-Lendvai Hirad\u00f3 1912. j\u00fanius 23-i sz\u00e1ma.<\/p>\n\n\n\n

Az 1908. augusztus 26-\u00e1n Budapesten a Magyar Kir\u00e1lyi Vall\u00e1s \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium \u00e1llamtitk\u00e1ra \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott als\u00f3lendvai izraelita hitk\u00f6zs\u00e9g alapszab\u00e1lyainak VI. fejezete az Iskolasz\u00e9ket t\u00e1rgyalja 8 szakaszban. Az iskolasz\u00e9k 8 tagb\u00f3l \u00e1ll, \u00e9s 3 \u00e9vre v\u00e1lasztj\u00e1k meg \u0151ket. Hivatalb\u00f3l tagja a rabbi, a hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k \u00e9s az igazgat\u00f3 tan\u00edt\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Mi volt az iskolasz\u00e9k feladata, mi tartozott a hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\n
\n
\n
\n

Az iskolasz\u00e9k:<\/p>\n\n\n\n