{"id":846,"date":"2017-01-25T12:09:36","date_gmt":"2017-01-25T11:09:36","guid":{"rendered":"http:\/\/sinagoga.gml.si\/a-szloveniai-zsidosag\/"},"modified":"2017-01-25T12:09:36","modified_gmt":"2017-01-25T11:09:36","slug":"a-szloveniai-zsidosag","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/a-szloveniai-zsidosag\/","title":{"rendered":"A szlov\u00e9niai zsid\u00f3s\u00e1g"},"content":{"rendered":"

A szlov\u00e9niai zsid\u00f3s\u00e1g r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong><\/p>\n

A szlov\u00e9n nyelvter\u00fcleten a zsid\u00f3k megjelen\u00e9se az 1. \u00e9vsz\u00e1zadra tehet\u0151. Aquile\u00e1ban legal\u00e1bb 388-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a zsinag\u00f3ga, \u00e9s bizonyos, hogy 465-ben Grad\u00f3ban m\u00e9g \u00e9lt zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. A Diva\u010da melletti \u0160kocjan telep\u00fcl\u00e9sen az \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n egy 4\u20136. sz\u00e1zadi, men\u00f3r\u00e1val d\u00edsz\u00edtett olajm\u00e9csesre bukkantak. A 9. \u00e9s 10. sz\u00e1zadban alakultak azok a zsid\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sek, amelyek nev\u00fckben is hordozz\u00e1k a zsid\u00f3s\u00e1g jelenl\u00e9t\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9t: Judendorf Villachn\u00e1l, Judendorf Friesachn\u00e1l, Judenburg St\u00e1jerorsz\u00e1gban, V\u00f6lkermarkt, amelyet el\u0151sz\u00f6r Judenmarktk\u00e9nt eml\u00edtenek, Judendorf, Seidolach \u00e9s Seidendorf Karinti\u00e1ban, \u017ddinja vas Novo mesto k\u00f6zel\u00e9ben, Zsida \u00e9s Zsidahegy a R\u00e1bavid\u00e9ken. Cividale del Friuli \u00e9s B\u00e9cs\u00fajhely mellett 1300-ig \u00e9ltek zsid\u00f3k Triesztben, Villachban, Friesachban, St. Veitban, Wolfsbergben, Klagenfurtban, V\u00f6lkermarktban, Judenburgban, Leobenben, Grazban, Mariborban, Ptujban \u00e9s Ljubljan\u00e1ban is. A 14. sz\u00e1zadban tov\u00e1bbi v\u00e1rosokba terjeszkedtek, \u00fagymint Bruck an der Mur, Voitsberg, Radkersburg, Slovenska Bistrica, Celje, Piran, Izola \u00e9s Koper. A folyamat a zsid\u00f3knak a Karinti\u00e1b\u00f3l \u00e9s St\u00e1jerorsz\u00e1gb\u00f3l, valamint Krajn\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 1496-os, illetve 1515-\u00f6s v\u00e9gleges ki\u0171z\u00e9s\u00e9vel szakadt meg. A szlov\u00e9n nyelvter\u00fclet egyetlen t\u00e9rs\u00e9ge, ahol a zsid\u00f3k tov\u00e1bbra is fennmaradhattak, Isztria, Trieszt \u00e9s Gorizia, ahol a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben \u00fajra felvir\u00e1gzott a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. A koperi zsid\u00f3s\u00e1ggal kapcsolatos utols\u00f3 adatok 1550-b\u0151l, a Piranban \u00e9l\u0151kr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 adatok 1584-b\u0151l, m\u00edg az izolai zsid\u00f3s\u00e1gra vonatkoz\u00f3 utols\u00f3 adatok a 17. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. A zsid\u00f3knak a Karinti\u00e1b\u00f3l \u00e9s St\u00e1jerorsz\u00e1gb\u00f3l, valamint Krajn\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ki\u0171z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en n\u00e9h\u00e1nyan a tengerpartra menek\u00fcltek, \u00edgy Gorizi\u00e1ban \u00e9s Triesztben a helyi zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u00faj korszak kezd\u0151d\u00f6tt, mivel Izak Morpurgo, a Triesztben \u00e9l\u0151 maribori zsid\u00f3 fia 1509-ben kir\u00e1lyi kamaraszolgai privil\u00e9giumot kapott I. Maximili\u00e1n cs\u00e1sz\u00e1rt\u00f3l (1508\u20131519). 1556-ban ugyanezt a privil\u00e9giumot a trieszti Levi csal\u00e1d, majd 1624-ben a Morpurgo csal\u00e1d Gradisca d\u2019Isonzoi \u00e1ga, valamint a goriziai Pincherle \u00e9s a trieszti Parente csal\u00e1d is elnyerte. Az udvari, illetve v\u00e9dett zsid\u00f3 privil\u00e9gium a szabadkeresked\u00e9s \u00e9s az ad\u00f3kedvezm\u00e9nyek mellett lehet\u0151v\u00e9 tette a cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151, k\u00fcl\u00f6n megjel\u00f6l\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli utaz\u00e1st \u00e9s a fegyvervisel\u00e9st is. A sz\u00e1mos csal\u00e1di privil\u00e9gium ellen\u00e9re azonban ebben a t\u00e9rs\u00e9gben is l\u00e9trehozt\u00e1k a gett\u00f3kat, \u00e9spedig Gradisca d\u2019Isonz\u00f3ban (1769\u20131797), Gorizi\u00e1ban (1698\u20131797) \u00e9s Triesztben is (1697\u20131785).<\/p>\n

A zsid\u00f3k jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik a G\u00f6rz, pontosabban Nova Gorica melletti Ro\u017ena dolina nagykiterjed\u00e9s\u0171 zsid\u00f3temet\u0151je, amelyet \u201eIsonz\u00f3i Jeruzs\u00e1lemnek\u201d is neveznek. Az 1938-as n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok szerint Gorizi\u00e1ban nem eg\u00e9szen k\u00e9tsz\u00e1z zsid\u00f3 \u00e9lt. Ugyanabban az \u00e9vben a fasiszta Olaszorsz\u00e1gban elfogadt\u00e1k a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyeket. 1942 tavasz\u00e1n a hat\u00f3s\u00e1gok k\u00e9nyszermunk\u00e1ra k\u00fcldt\u00e9k a goriziai zsid\u00f3kat. 1943. december elej\u00e9n 48 goriziai zsid\u00f3t hurcoltak el Auschwitzba, a borzalmakat csak ketten \u00e9lt\u00e9k t\u00fal. A goriziai zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vagyon\u00e1t teljes eg\u00e9sz\u00e9ben elkobozt\u00e1k: a t\u00e1rgyak elt\u0171ntek, a zsid\u00f3 mag\u00e1nvagyont pedig vagy megsemmis\u00edtett\u00e9k, vagy kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k.
\n \u00a0
\n A maribori zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a 13. sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre. Nagyon hamar komoly gazdas\u00e1gi befoly\u00e1st szereztek \u00e9s kereskedelmi kapcsolatokat alak\u00edtottak ki az adriai keresked\u0151v\u00e1rosokkal, els\u0151sorban Velenc\u00e9vel \u00e9s Raguz\u00e1val. A zsid\u00f3k a v\u00e1ros d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9ben, k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00e1rosfal mellett \u00e9ltek, ahol meg\u00e9p\u00fclt a Zsid\u00f3torony is. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek \u00e1lland\u00f3 rabbija, zsid\u00f3iskol\u00e1ja, zsinag\u00f3g\u00e1ja \u00e9s rabbin\u00e1tusa volt. A st\u00e1jerorsz\u00e1gi \u00e9s a karintiai zsid\u00f3khoz hasonl\u00f3an 1496-ban a maribori zsid\u00f3kat is sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k.<\/p>\n

A Muravid\u00e9ken, amely a 10. sz\u00e1zadt\u00f3l eg\u00e9szen 1920-ig a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, illetve a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a zsid\u00f3 lakoss\u00e1gnak kiemelked\u0151 szerepe volt. Az als\u00f3lendvai zsid\u00f3s\u00e1g els\u0151sorban Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l, Ausztri\u00e1b\u00f3l, N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s Csehorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazott. 1889-ben a t\u00e9rs\u00e9gben 1107 zsid\u00f3 szem\u00e9ly \u00e9lt, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 322 Als\u00f3lendv\u00e1n, 311 Muraszombatban, 152 Belatincon \u00e9s 322 a k\u00f6rnyez\u0151 falvakban. A mai Szlov\u00e9nia ter\u00fclet\u00e9n \u00e1ll\u00f3 k\u00e9t zsinag\u00f3ga egyik\u00e9t, az als\u00f3lendvait 1866-ban kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni. Az als\u00f3lendvai zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g zsinag\u00f3g\u00e1val, rabbival, \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1val, kultur\u00e1lis egyes\u00fcletekkel \u00e9s a (Lendva)Hossz\u00fafaluban l\u00e9v\u0151 zsid\u00f3temet\u0151vel rendelkezett. Muraszombatban az 1908-ban magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlusban meg\u00e9p\u00edtett \u00faj zsinag\u00f3ga impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet\u00e9t 1954-ben lebontott\u00e1k. A belatinci zsinag\u00f3g\u00e1t 1937-ben rombolt\u00e1k le.
\n \u00a0
\n A N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s a Harmadik Birodalomhoz csatolt orsz\u00e1gokban, teh\u00e1t Szlov\u00e9ni\u00e1ban is bek\u00f6vetkezett n\u00e1ci id\u0151szak a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek a pusztul\u00e1s\u00e1t hozta. Az 1939-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n a Dr\u00e1vai b\u00e1ns\u00e1gban 1533 szem\u00e9ly vallotta mag\u00e1t zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fanak, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 288 Mariborban \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, 273 Ljubljan\u00e1ban, 270 Muraszombatban, 210 Als\u00f3lendv\u00e1n \u00e9s 66 Celj\u00e9ben \u00e9lt. A holokauszt a szlov\u00e9n zsid\u00f3s\u00e1g megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9t hozta mag\u00e1val. A legt\u00f6bben Auschwitzban, Dachauban \u00e9s Mauthausenban haltak meg. A h\u00e1bor\u00fat mind\u00f6ssze mintegy k\u00e9tsz\u00e1zan \u00e9lt\u00e9k t\u00fal, ezek t\u00f6bbs\u00e9ge a kommunista elnyom\u00e1s miatt 1945-ben kiv\u00e1ndorolt Izraelbe vagy az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokba. A jugoszl\u00e1v id\u0151szakban a kommunista rendszer ideol\u00f3giailag \u00fcld\u00f6zte a vall\u00e1st. A hat\u00f3s\u00e1gok rendszerint idegenekk\u00e9nt \u00e9s kapitalistak\u00e9nt kezelt\u00e9k a zsid\u00f3kat. A kiv\u00e1ndorl\u00e1s sor\u00e1n a zsid\u00f3k sok esetben tudtukon k\u00edv\u00fcl v\u00e1llalt\u00e1k, hogy ingatlanjaikr\u00f3l v\u00e9glegesen lemondanak.
\n \u00a0
\n 1945 ut\u00e1n Szlov\u00e9ni\u00e1ban, a kommunista jugoszl\u00e1v id\u0151szakban a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g teljesen szervezetlen volt. Csak 1954-ben alakult meg a Ljubljanai Zsid\u00f3 Hitk\u00f6zs\u00e9g, amelyhez minden szlov\u00e9niai zsid\u00f3, illetve ut\u00f3duk csatlakozott. Muraszombatban a kommunista p\u00e1rt nyom\u00e1s\u00e1ra 1954-ben lerombolt\u00e1k az impoz\u00e1ns zsinag\u00f3g\u00e1t.<\/p>\n

Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Szlov\u00e9ni\u00e1ban 1997-ben cs\u00facsszervezetk\u00e9nt megalakult a Szlov\u00e9n Zsid\u00f3 K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. Anyagilag az Amerikai Zsid\u00f3 Bizotts\u00e1g t\u00e1mogatta, megv\u00e1s\u00e1rolva Ljubljan\u00e1ban a helyis\u00e9geket, ahol 2003-ban megny\u00edlt a zsinag\u00f3ga. A 2002-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n Szlov\u00e9ni\u00e1ban 99 szem\u00e9ly vallotta mag\u00e1t zsid\u00f3nak. A zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek jelenleg mintegy 150 tagja van, a hit\u00e9let\u00fcket a trieszti rabbi seg\u00edti. Nem hivatalosan a szlov\u00e9niai zsid\u00f3k \u00e9s lesz\u00e1rmazottaik sz\u00e1m\u00e1t k\u00f6zel ezerre becs\u00fclik.<\/p>\n

Egy adott k\u00f6rnyezetben a zsid\u00f3s\u00e1g jelenl\u00e9t\u00e9nek legfontosabb bizony\u00edt\u00e9kai a zsinag\u00f3ga, a zsid\u00f3temet\u0151, a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fck, illetve a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1rgyak \u00e9s hagyom\u00e1nyok.<\/p>\n

A Nova Gorica melletti Ro\u017ena Dolin\u00e1ban van Szlov\u00e9nia legnagyobb fennmaradt zsid\u00f3temet\u0151je, ahova 1947-ig temetkeztek, \u00e9s ahol t\u00f6bb mint 900 s\u00edrk\u0151 tal\u00e1lhat\u00f3. A m\u00e1sik, eg\u00e9sz\u00e9ben fennmaradt zsid\u00f3temet\u0151 Szlov\u00e9nia mai ter\u00fclet\u00e9n a Lendva melletti Hossz\u00fafaluban van, 176 s\u00edreml\u00e9kkel. A temet\u0151 k\u00f6zep\u00e9n 1947-ben n\u00e9gy t\u00fal\u00e9l\u0151 eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtott a n\u00e1ci n\u00e9pirt\u00e1s 387 \u00e1ldozat\u00e1nak. A ljubljanai \u017dale temet\u0151ben is van egy \u00faj kelet\u0171 zsid\u00f3temet\u0151. 1931-ben Ljubljan\u00e1ban, a Toma\u010devska cesta mellett alak\u00edtott\u00e1k ki a polg\u00e1ri zsid\u00f3temet\u0151t, amelyet azonban 1964-ben \u00e1thelyeztek.<\/p>\n

\u00cdr\u00e1sos \u00e9s sz\u00f3beli forr\u00e1sok szerint egykor zsinag\u00f3ga \u00e1llt Ljubljan\u00e1ban, Celj\u00e9ben, Slovenska Bistric\u00e1n, Slovenj Gradecban, Pir\u00e1nban, Koperban, Novo mest\u00f3ban, Dravogr\u00e1dban, Ptujban, Gornja Radgon\u00e1n \u00e9s Belatincon is. Szlov\u00e9nia ter\u00fclet\u00e9n m\u00e1ra csak k\u00e9t zsinag\u00f3ga maradt fenn, a maribori \u00e9s a lendvai. Mindkett\u0151 kultur\u00e1lis c\u00e9lokat, illetve a mai Szlov\u00e9nia ter\u00fclet\u00e9n egykor \u00e9l\u0151 zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l.
\n \u00a0
\n DR. LENDVAI KEPE ZOLT\u00c1N, KEP\u00c9N\u00c9 DR. BIHAR M\u00c1RIA<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A szlov\u00e9niai zsid\u00f3s\u00e1g r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete A szlov\u00e9n nyelvter\u00fcleten a zsid\u00f3k megjelen\u00e9se az 1. \u00e9vsz\u00e1zadra tehet\u0151. Aquile\u00e1ban legal\u00e1bb 388-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a zsinag\u00f3ga, \u00e9s bizonyos, hogy 465-ben Grad\u00f3ban m\u00e9g \u00e9lt zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. A Diva\u010da melletti \u0160kocjan telep\u00fcl\u00e9sen az \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n egy 4\u20136. sz\u00e1zadi, men\u00f3r\u00e1val d\u00edsz\u00edtett olajm\u00e9csesre bukkantak. A 9. \u00e9s 10. sz\u00e1zadban alakultak azok a zsid\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sek, … A szlov\u00e9niai zsid\u00f3s\u00e1g<\/span> b\u0151vebben… →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-846","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/846","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=846"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/846\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=846"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}