{"id":850,"date":"2017-01-25T12:35:54","date_gmt":"2017-01-25T11:35:54","guid":{"rendered":"http:\/\/sinagoga.gml.si\/belatinci-zsido-hitkozseg\/"},"modified":"2017-01-25T12:35:54","modified_gmt":"2017-01-25T11:35:54","slug":"belatinci-zsido-hitkozseg","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/belatinci-zsido-hitkozseg\/","title":{"rendered":"Belatinci zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g"},"content":{"rendered":"

A belatinci zsid\u00f3s\u00e1g<\/strong><\/p>\n

A Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gban, a jobb\u00e1gys\u00e1g 1848-as megsz\u0171n\u00e9s\u00e9ig Belatinc az azonos nevet visel\u0151 uradalom k\u00f6zpontja volt. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zpontj\u00e1nak d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n terjedelmes parkban \u00e1ll a Zichy csal\u00e1d kast\u00e9lya. A \u010crnec-patak partj\u00e1n fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k kisebb gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja.<\/p>\n

<\/a>
Belatinc t\u00e9rk\u00e9pe Szent L\u00e1szl\u00f3 katolikus templommal \u00e9s a zsinag\u00f3g\u00e1val (1860)
\n (A szlov\u00e9niai zsid\u00f3s\u00e1g adatb\u00e1zisa \/ Jewish database of Slovenia \/ GML)<\/figcaption><\/figure>\n

M\u00e1s muravid\u00e9ki k\u00f6zpontokhoz hasonl\u00f3an, az els\u0151 zsid\u00f3k a 18. sz\u00e1zadban, II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r 1781-es t\u00fcrelmi rendelet\u00e9nek elfogad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en telepedtek le Belatincon. Belatincon a zsid\u00f3 lakoss\u00e1g sz\u00e1ma hasonl\u00f3 ar\u00e1nyban n\u0151tt, mint a t\u00f6rt\u00e9nelmi Zala megye m\u00e1s telep\u00fcl\u00e9sein, p\u00e9ld\u00e1ul Als\u00f3lendv\u00e1n. Belatincnek legt\u00f6bb zsid\u00f3 lakosa 1889-ben volt, amikor 34 csal\u00e1d \u00f6sszesen 152 tagja \u00e9lt itt. Az 1783-as lakoss\u00e1gi adatok szerint Belatincon 21, 1831-ben 36, 1859-ben 50, m\u00edg 1880-ban m\u00e1r 146 zsid\u00f3 lakos \u00e9lt. 1910-ig sz\u00e1muk 61-re cs\u00f6kkent. Az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia sz\u00e9thull\u00e1sa ut\u00e1n, vagyis 1921-ben Belatincon m\u00e1r csak 4 zsid\u00f3t \u00edrtak \u00f6ssze. T\u00f6bbnyire Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l \u00e9s Ausztri\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztak.<\/p>\n

A belatinci zsid\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge a mai Panonska utc\u00e1ban \u00e9lt. A sz\u00fcl\u0151kkel \u00e9s a katolikus pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nt megegyez\u00e9s alapj\u00e1n, a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s k\u00f6rny\u00e9kbeli zsid\u00f3 gyerekek a belatinci katolikus iskol\u00e1t l\u00e1togatt\u00e1k, a rabbin\u00e1l csak a hitoktat\u00e1s \u00e9s a h\u00e9ber nyelv tan\u00edt\u00e1sa folyt.<\/p>\n

<\/a>
Belatinc, jobboldalt az 1937-ben lebontott zsinag\u00f3ga. (A szlov\u00e9niai zsid\u00f3s\u00e1g adatb\u00e1zisa \/ Jewish database of Slovenia \/ GML \/ Szepessy)<\/figcaption><\/figure>\n

A belatinci zsinag\u00f3ga 1861 el\u0151tt \u00e9p\u00fclt, vagyis abban az id\u0151ben, amikor megalakult az als\u00f3lendvaib\u00f3l kiv\u00e1lt belatinci izraelita hitk\u00f6zs\u00e9g. Hivatalosan ez 1861. j\u00fanius 3-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt meg. A zsinag\u00f3ga Belatinc telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n a mai Mladinska utc\u00e1ban \u00e1llt, az \u00fagynevezett Prelog kertben. A belatinci zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9ghez Adorj\u00e1nfalva (Odranci), Als\u00f3beszterce (Dolnja Bistrica), B\u00e1ntornya (Tornisa, Turni\u0161\u010de), Belatinc (Beltinci), Cserf\u00f6ld (Cserencs\u00f3c, \u010cren\u0161ovci), Dobronak (Lendvav\u00e1s\u00e1rhely, Dobrovnik), Fels\u0151beszterce (Gornja Bistrica), Fil\u00f3c (Filovci), H\u00e1rsliget (Lippah\u00f3c, Lipovci), Kislippa (Lipa), Kispalina (Mala Polana), K\u00f6z\u00e9pbeszterce (Srednja Bistrica), Lendvaerd\u0151 (Renk\u00f3c, Renkovci), Lendvar\u00f3zsav\u00f6lgy (Ganicsa, Gan\u010dani), Murabar\u00e1ti (Bratonci), Murahely (Deklezsin, Dokle\u017eovje), Muramelence (Melinci), Murar\u00e9v (Hotiza), Murasziget (Izsak\u00f3c, I\u017eakovci), Nagypalina (Velika Polana), \u0150rszentvid (Sztrelec, Strehovci), Sz\u00e9csiszentl\u00e1szl\u00f3 (Szentl\u00e1szl\u00f3, Motvarjevci), T\u00fcskeszer (Trnje), Zalabagonya (Bagonya, Bogojina), Zork\u00f3h\u00e1za (Nedelica) \u00e9s Zsizsekszer (\u017di\u017eki) telep\u00fcl\u00e9sek tartoztak.<\/p>\n

Mivel az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n m\u00e1r nem volt zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amely gondozta volna a zsinag\u00f3g\u00e1t, a hat\u00f3s\u00e1gok 1937-ben lerombolt\u00e1k. A Maribori Ter\u00fcleti Lev\u00e9lt\u00e1rban \u0151rzik a belatinci zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g anyak\u00f6nyveinek m\u00e1solat\u00e1t. Az anyak\u00f6nyveket 1875 \u00e9s 1895 k\u00f6z\u00f6tt Adolf Kaufmann, az utols\u00f3 belatinci rabbi vezette. 1895. okt\u00f3ber 1-j\u00e9t\u0151l Magyarorsz\u00e1gon hat\u00e1lyba l\u00e9pett az \u00e1llami, illetve polg\u00e1ri anyak\u00f6nyvek vezet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6telezetts\u00e9ge. A belatinci zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g h\u00e1zass\u00e1gi anyak\u00f6nyv\u00e9nek adatai szerint 20 \u00e9v alatt 32 h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt. A p\u00e1rok hagyom\u00e1nyosan a menyasszony lakhely\u00e9hez tartoz\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9gben esk\u00fcdtek, m\u00edg a v\u0151leg\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyekr\u0151l \u00e9rkeztek, \u00fagy mint Adorj\u00e1nfalva (Odranci), Als\u00f3beszterce (Spodnja Bistrica), Bagonya (Bogojina), Cs\u00e1ktornya (\u010cakovec), Dobri, Egeraracsa, Fels\u0151beszterce (Gornja Bistrica), K\u00f6z\u00e9pbeszterce (Srednja Bistrica), Nagykanizsa, Radamos, Sz\u00e9csisziget, Zalaegerszeg, Zsitk\u00f3c (t\u00f6rt\u00e9neti Zala vm.), Domb\u00f3v\u00e1r, Tam\u00e1si (Tolna vm.), Sopron (Sopron vm.), Gyanafalva (Jennersdorf), Muraszombat (Murska Sobota), \u0150riszentp\u00e9ter \u00e9s Szentgotth\u00e1rd (t\u00f6rt\u00e9neti Vas vm.), Brekinska, Glina, Kraljeva Velika, Krapina, Kri\u017eevci (Horv\u00e1torsz\u00e1g), Klju\u010d (Bosznia) valamint B\u00e9cs (Ausztria) telep\u00fcl\u00e9sekr\u0151l. Nagyon kev\u00e9s olyan esk\u00fcv\u0151 volt, amelyen a v\u0151leg\u00e9ny a hazai, belatinci hitk\u00f6zs\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmazott volna. H\u00fasz \u00e9v alatt (1875-1895) a belatinci zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9gben 296 zsid\u00f3 gyerek sz\u00fcletett. 1876 \u00e9s 1895 k\u00f6z\u00f6tt a halotti anyak\u00f6nyvbe Adolf Kaufmann rabbi 94 elhal\u00e1loz\u00e1st jegyzett be. A belatinci zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9ghez tartoz\u00f3kat t\u00f6bbnyire a helyi zsid\u00f3 temet\u0151ben, n\u00e9h\u00e1nyukat pedig kor\u00e1bbi lakhely\u00fck temet\u0151j\u00e9ben helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra.<\/p>\n

A zsid\u00f3- \u00e9s magyarellenes hangulat fokoz\u00f3d\u00e1sa miatt, a belatinci zsid\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge 1918 ut\u00e1n Magyarorsz\u00e1gra vagy Amerik\u00e1ba v\u00e1ndorolt. Belatincon csak h\u00e1rom zsid\u00f3 tulajdonban l\u00e9v\u0151 \u00fczlet maradt, \u00e9s pedig Kaufmann Ign\u00e1c, Kaufmann Henrik \u00e9s Spiegler Leopold \u00fczlete. Weiss B\u00e9la a legrosszabbt\u00f3l tartva, \u00e9lelmiszer- \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151anyag boltj\u00e1t, valamint malm\u00e1t m\u00e1r kor\u00e1bban eladta Peter Ostrc, \u0160kofja Loka-i keresked\u0151nek. 1918. november 4-\u00e9n \u00e9s 5-\u00e9n, Belatincon szervezett t\u00e1mad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt a zsid\u00f3kra \u00e9s a magyarokra, illetve ezek vagyon\u00e1ra, amit a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny belatinci pogromk\u00e9nt tart sz\u00e1mon. A helyb\u00e9liek egy csoportja, zsid\u00f3ellenes jelszavakat skand\u00e1lva behatolt a zsid\u00f3 \u00fczletekbe \u00e9s kifosztotta ezeket, ugyanakkor megt\u00e1madt\u00e1k a Zichy v\u00e1rat is.<\/p>\n

1944. \u00e1prilis 26-\u00e1n a belatinci \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9kbeli zsid\u00f3knak a r\u00e9gi iskol\u00e1ban kellett \u00f6sszegy\u0171lni\u00fck, ahol m\u00e1snapig tartott\u00e1k \u0151ket, majd vonattal Cs\u00e1ktorny\u00e1ra, illetve Nagykanizs\u00e1ra, onnan pedig Auschwitz-Birkenauba hurcolt\u00e1k \u0151ket. A Belatincr\u00f3l elhurcolt zsid\u00f3k Ebenspanger Anna, Kohn Lajos \u00e9s Spitzer Jakab voltak, a t\u00f6bbiek a szomsz\u00e9dos telep\u00fcl\u00e9sekr\u0151l sz\u00e1rmaztak. A hal\u00e1lt\u00e1borokb\u00f3l senki sem t\u00e9rt vissza k\u00f6z\u00fcl\u00fck.<\/p>\n

Belatincon k\u00e9t zsid\u00f3temet\u0151 is volt, az \u00fagynevezett r\u00e9gi- \u00e9s az \u00faj zsid\u00f3temet\u0151. A r\u00e9gi temet\u0151t m\u00e1r az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt megsz\u00fcntett\u00e9k. Az \u00faj zsid\u00f3temet\u0151ben a 20. sz\u00e1zad hetvenes \u00e9veiben a hat\u00f3s\u00e1gok elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a s\u00edrk\u00f6veket, a legszebbeket el\u00e1rverezt\u00e9k, a temet\u0151t pedig \u00e9p\u00edtkez\u00e9si telkekk\u00e9 \u00e9s r\u00e9tt\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k. A belatinci zsid\u00f3temet\u0151re \u00e9s az ott eltemetett zsid\u00f3kra csak egy fat\u00f6rzs alak\u00fa eml\u00e9kjel eml\u00e9keztett a hossz\u00fafalui zsid\u00f3temet\u0151ben, valamint ravataloz\u00f3j\u00e1nak bels\u0151 fal\u00e1n egy eml\u00e9kt\u00e1bla.<\/p>\n

DR. LENDVAI KEPE ZOLT\u00c1N, KEP\u00c9N\u00c9 DR. BIHAR M\u00c1RIA<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A belatinci zsid\u00f3s\u00e1g A Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gban, a jobb\u00e1gys\u00e1g 1848-as megsz\u0171n\u00e9s\u00e9ig Belatinc az azonos nevet visel\u0151 uradalom k\u00f6zpontja volt. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zpontj\u00e1nak d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n terjedelmes parkban \u00e1ll a Zichy csal\u00e1d kast\u00e9lya. A \u010crnec-patak partj\u00e1n fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k kisebb gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja. M\u00e1s muravid\u00e9ki k\u00f6zpontokhoz hasonl\u00f3an, az els\u0151 zsid\u00f3k a 18. sz\u00e1zadban, II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r … Belatinci zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g<\/span> b\u0151vebben… →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":852,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"page_beltinci.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-850","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/850","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=850"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/850\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/852"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sinagoga.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=850"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}