Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja, amikor az emberiség legkegyetlenebb vérengzésére emlékezünk. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor 1945-ös felszabadításának évfordulója. A táborban számos muravidéki zsidó vesztette az életét, akik sokat tettek a térségünk gazdasági és szellemi fellendüléséért. Az emberiség legsötétebb óráinak tárgyi emlékeit és a muravidéki zsidóság történetét őrizzük a Lendvai Zsinagógában, amelyben a Szlovén Holokauszt Múzeum is megtalálható.

Szeretettel ajánljuk figyelmükbe virtuális sétánkat Lázár Beátával, aki röviden bemutatja az alsólendvai zsidóság történetét.

Tisztelt Múzeumlátogatók!

Örömmel értesítjük Önöket, hogy 2021. január 25-én, hétfőn múzeumunk ismét megnyitja kapuit a látogatói előtt! Szeretettel ajánljuk figyelmükbe a lendvai várban és a zsinagógában található tárlatainkat.

Biztonságuk érdekében kérjük Önöket, hogy tartsák be az érvényes védelmi intézkedéseket:

• A belépést követően kötelező a kézfertőtlenítés
• Minden helyiségben kötelező a saját szájmaszk használata
• Tartsuk az egymásközti kellő távolságot

A lendvai vár átmeneti nyitvatartása:

A lendvai zsinagóga átmeneti nyitvatartása:

Szeretettel várunk minden kedves érdekődőt Dare Birsa Lopott képek című kiállítására.

A jelenlegi helyzet miatt a hivatalos megnyitó elmarad.

A kiállítás 2020. március 31-ig látogatható az Országos Népegészségügyi Intézet határozataival összhangban.

A KIÁLLÍTÁSRÓL
Dare Birsa: Lopott képek

Dare Birsa kétségkívül olyan művész, aki nem csak a saját énje kinyilatkoztatására használja a festészetet, hanem folyamatosan technikai, motívumbeli és stilisztikai-kifejezésbeli kihívásokat keres benne. Nem csak a vásznon való kísérletezés jellemző rá, hiszen Birsa gondolkodó is egyben, aki műveivel reflektál a környezetében, illetve közösségében észlelhető társadalmi, szociológiai és egyéb jelenségekre. Összetett és sokoldalú, de egyben érthető és univerzális alkotó.

Sajátosan érdekes körülmény, hogy Dare Birsa kiállítása a Lendvai Zsinagógában olyan képeket tár elénk, amelyek eredetijét nemrég ellopták a műterméből. A kiállított alkotások az ellopott képek fényképei alapján készültek el valós méretben. Persze ebben az esetben felvetődik a művészi alkotás és újraalkotás hitelességének és elsősorban az egyediségének a kérdése, illetve felmerül az örök dilemma, mi is a művészet: az ötlet vagy a termék? A válasz a kérdésre a művészet definíciójában rejlik. A szlovén nyelv nagyszótára a művészet szót a következőképpen definiálja: olyan tevékenység, melynek célja esztétikai értékkel bíró mű megalkotása, megformálása. Ez a felfogás meglehetősen szűk és hibás, ugyanis a művészi alkotás célja nem mindig a végső, esztétikai termék, valamint a definíció egyáltalán nem érinti az eszmék, az érzések, a fogalmak egyedi kifejezését. A művészet fogalmának megfelelő definiálása körüli nehézségek abból erednek, hogy a művészet értékelésében minden művészi alkotás kapcsán más-más aspektusok érvényesülnek. Dare Birsa kiállítása kapcsán azt is mondhatnánk, hogy már maga a kiállítás koncepciója is művészi, hiszen olyan képeket mutat be, amelyek fizikai, elsődleges formájukban már nincsenek meg. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy Dare Birsa a saját művészetének a reprodukcióit állítja ki. Ennek ellenére a kiállított képek vizuális megjelenítésként még mindig közvetítik a művészi alkotás adott pillanatainak az üzenetét.

A kiállítás keretében elsősorban a 2010 és 2018 között keletkezett képek reprodukcióit tekinthetjük meg. A tárlat magját a Kezek című ciklus képei alkotják. A fotográfiában az ilyen képekre a makró kifejezést használnánk, ugyanis a kezek, illetve a tenyerek és az ujj-összefonódások megnagyított ábrázolásairól van szó. Ezekkel az összefonódásokkal az alkotó érdekes motívumjátékot teremt, hiszen a címadással asszociációs illusztrációkká alakítja a képeket. Ezek az ujjak és ezek a tenyerek így teljesen új értelmet nyernek és mélyebb kifejezés hordozóivá válnak. A 2013-as CO₂ ciklusból is láthatók alkotások, ezek a Kommunimutánsok, a Who is who, az Április és a Kimosott emlékek II. Utóbbi kettő az alkotó jellegzetes absztrakt modorában keletkezett, amelyet elsősorban a Danzas (2007–2009) és az In-Out (2009) című sorozataiban fedezünk fel. Lírai absztrakcióról beszélhetünk, amelyben nemcsak a festői térben történő absztrahálás, hanem a hangulatkeltés is fontos szerepet kap. Az Endless time és az Eszkaláció című képek már az absztrakcióból a konkretizálás felé történt elmozdulást mutatják, de még nem olyan formában, amely a későbbi, Kezek című sorozatra lesz jellemző. Egyes képek és sorozatok tanulmányként hatnak, mégpedig abban a tekintetben, hogy Birsa ugyanazokban a motívumokban keres mindig valami újat. Bizonyos esetekben, például a Kommunimutánsokban, a Who is who, a Gondolkodó (Rodin) és a Doglover című alkotásokban a művész közvetlen társadalomkritikát fogalmaz meg. Nem ítéli el a társadalmat, hanem humorral mutat rá annak az emberek között egyre erőteljesebben megnyilvánuló hiányosságaira. E képeknek az illusztrációs ábrázolásmódja oldja a tematikát, amely enélkül viszonylag komor lenne.

Annak ellenére, hogy csak reprodukciókat láthatunk, a kiállítás igazi betekintést nyújt Dare Birsa utóbbi tíz évének művészi munkájába. A koncepció felveti a fogyasztói és tömeges művészet problémáját is, hiszen a bútoráruház-láncok előszeretettel árusítanak „művészi” reprodukciókat és fényképeket lakásaink dekorálásához. Ez a művészet elértéktelenedéséhez, közvetetten pedig a művészek egzisztenciális nehézségeihez vezet, hiszen az emberek a drágább, eredeti képek helyett a megfizethetőbb árucikkeket vásárolják meg. A hangsúly az árucikkek kifejezésen van, hiszen ebben az esetben tényleg árucikkekről beszélhetünk.

Dare Birsa kiállított alkotásaiban egyaránt megtalálható az alkotóra jellemző groteszk humor és az alkotásainak eltulajdonítása miatt átélt tragédia. Az alkotó és a művészet szerelmesei számára valószínűleg elégtételt jelentene, ha a képeket a művészet szenvedélyes imádata miatt lopták volna el.

Nem utolsósorban az eredeti képek „MOST WANTED”.

Dare Birsa akadémikus festő, grafikus, illusztrátor és pedagógus 1958-ban született Lendva közelében, Kámaházán.

1987-ben diplomázott a ljubljanai Képzőművészeti Akadémián, ahol 1989-ig a grafika tanszéken folytatta a szakosodást szolgáló tanulmányait.

1999 és 2006 között a ljubljanai Rajz- és Festőművészeti Főiskolán tevékenykedett előadóként, 2010-től a Természettudományi és Mérnöki Kar, 2012-től a ljubljanai Dizájn Kar, a Ljubljanai Egyetem Egészségügyi Kara, valamint a ljubljanai Képzőművészeti Akadémia előadója.

Több mint 100 csoportos és 30 egyéni kiállítást tudhat maga mögött. Képei megtalálhatók számos hazai és külföldi galéria gyűjteményében, valamint magángyűjteményekben is.

VÁLOGATOTT KÉPEK

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt Stojan Kerbler fényképészeti kiállítására, akit életművéért idén Prešeren-díjjal tüntettek ki.

A SAJTÓBAN

Vestnik (2020. 8. 7.):
Fotografije Stojana Kerblerja v lendavski sinagogi

Lendavainfo (2020. 8. 8.):

MMR (2020. 8. 9.):
https://www.rtvslo.si/mmr/prispevek/174710840

Népújság (2020. 8. 12):
Nem a szegénységet, az életet keresi

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
és az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának
75. évfordulója alkalmából meghívjuk Önöket a lendvai zsinagógában,
2020. január 30-án, csütörtökön, 18 órai kezdettel
megtartott központi megemlékezésre.

Emlékezünk

Lendva Község a holokauszt szlovéniai áldozatainak nevei hagyományos felolvasásával egybekötött programot Muraszombat Községgel, a Maribori Zsinagóga – Zsidó Kulturális Örökség Központjával és a Ljubljanai Zsidó Kulturális Központtal együttműködve készítette.

Az évforduló alkalmából megnyitjuk az Auschwitz – egy hely a Földön: Auschwitz Album című fotókiállítást.

Az imát az elhunytakért Ariel Haddad, a szlovéniai zsidó közösség rabbija
mondja el.

A megemlékezés ünnepi szónoka Borut Pahor, a Szlovén Köztársaság elnöke lesz.